Irany Haga!

Meg van 4 oram csomagolni, meg befejezni a beszedemet, aztan irany a repter, a 12 oras ut, es ujra Europaban leszek!!!
Mekkora jo! Ha nem jartam volna mar Hollandiaban, mondhatnam, h nah ugy latszik Szingapurig kellett mennem, h aztan ide is eljussak. Jaj, de izgi ez azert nagyon, foleg mivel a THIMUN konferencia a vilag legnagyobb MUN-ja! Na jo, most mennem kell pakolni, meg meg gyujtok infot a klima valtozasrol...World Health Organization...huh, meg sosem kepviseltem szervezetet!
Jah, es aaa meg fogok fagyni! :D

Van 7 percem...

...szoval gyorsan osszekaparok vmit errol a hetemrol, hisz konyveket lehetne irni arrol, ami ezen a heten tortent velunk vagyis leginkabb, amirol eloadasokat kaptunk. TOK mini hetunk volt (Theory of Knowledge= tudaselmelet), ami egy tantargyunk az IB-n belul. A lenyeg, h hetfotol maig minden nap rendes orak helyett eloadasokat hallgattunk a vilag kulonbozo vallasairol, kornyezetvedelemrol, az uzleti vilag moralitasarol, technologia hatasairol az emberi szellemre stb. Egy kinzoan unalmas es monoton eloadast leszamitva mind nagyon erdekes es informativ vagy legalabbis figyelmet felkelto volt. Nekem a vallasos nap tetszett a legjobban. Egy apukatol a hindu filozofiat hallgathattuk (Know Thy Self- emelkedj felul a 'mind' hatarain...), a buddhizmusrol egy kisse keszekusza, de azert benyomast kelto eladast kaptunk, viszont a keresztenysegrol szolo prezi kicsit meglepett ... (...)

Napirend

Hat a mindennap iros terveimbol eddig nem sok valt valora, de mentsegemre szolva tenyleg durvan suru itt a normal sulihet, szoval nem sok motivaciom van az amugy is keveske alvasidombol levagdosni meg egy fel –egy orat blogolasra. De itt a szombat delelott, amikor a legszabadabbnak erzem magam, nincs semmi kotelezo progi mara, a hazikra meg itt van az egesz hetvege, a kolesz csendes,mindenki alszik meg, vagy mar kimentek vhova a varosba, csak nehanyan lezengenek a szamtechteremben vagy csaszkalnak almos fejjel a konyha iranyaba. En meg itt a padon csucsulgetve suttetem a hasam a mar majdnem deli napsutessel - o, hogy mennyire szeretem en ezt a klimat! A karacsony kornyeki hamiskas, kisse csalodott erzesem mar reg elmult; akkor jo lett volna egy kis jeges-havas hideg, de most ennel jobbat el sem tudok kepzelni! :D Ebben legalabb a mi UWC-nk a legjobb,az tuti! :D

Na de lassuk az utobbi par napomat. Tegnap pentek volt, a ‘high’napom, ekkor mindharom emelt tantargyam sorra kerul. Jah, tenyleg az orarendunkrol meg nem is filozofaltam! Szerintem marha jo az itteni felosztas! Na de kettot egy csapasra- igy nezett ki a tegnapom:

Reggel 7:30-kor megszolalt az a franya nokia csengohang...aaa hogy lehet, h maris reggel van? Hmm...na jo igazabol nem is vagyok olyan faradt, ebredtem ra egy par perc mulva, hisz tegnap mar ejfelkor lefekudtem. Erre az udito gondolatra nagy orommel kiborultam az agybol, kis arcmosas, tankonyvek a taskaba, egyenruha (hogy mennyi reggeli fejfajast megsporol nekem ez az egyenruha! Csipem! ), es mar irany is a ‘kitchen pavillion’. Mint az esetek 90 %-aban most is a gabonapehelynel kotottem ki, felhaborito, h a heten egyszer sem volt waffel! De a kedvenc fekete afonyas muzlim mindig tuti valasztas, ugyh no para. Idokozben megszolalt a 8:05-os jelzocsengo, az asztalok meg hamarosan elneptelenedtek. Rendhagyo spanyoloraval kezdtem, merth Ms. Pilar aznap epp vizsgaztatott. A helyettesito tanar viszont most kiveletes modon egy szinten spanyol szakos noci volt. Kicsit meg is akadt a gomboc a torkomban...Hajjaj, itt lehet, h beszelnunk is kell majd? Merth a spanyolorak tobbsegeben mi Ms. Pilar eloadasait hallgatjuk. Nagyon mulattato, de a beszedkepessegunk nemigen fejlodik, ami pedig szamomra nagyon fontos lenne, hisz a szereny ket ev spanyol hatteremmel meg mindig igencsak a tobbiek mogott vagyok...Nem is tudom, miert vettem fel emelten, tisztara megorultem... Na jo, nem, cask mostantol ketszer ennyit kene tanulnom, es akkor rendben lennek... Jajjaj, az az ido...:) (majd legkozelebb tovabb merengek majd az orarendemenJ)

Csak ugy

Ezentul szeretnek gyakrabban irni ide. Hogy tenyleg megmaradjanak az emlekeim, h visszatekintve lathassam majd, h hogyan is eltem at ezt az egesz kalandot. A bibi csak az, h estenkent sokszor nem vagyok eleg eber ahhoz, h ertelmes mondatokba tudjam foglalni a gondolataimat, szoval lehet, h legtobbszor kepzavaros, helyesirasi hibakkal teli szovegeket produkalok majd. De rajottem, h ez tokre nem szamit, hisz ez itt nem egy irodalmi szajt, es amellett az egynehany kosza olvasom mellett, aki neha felteved ide, oszinten szolva leginkabb magamnak irom. (bar ha most tobb, mint 10-en haborodtak fel ezen a kijelentesemen, akkor megvan a mai napi orommorzsam is :) )

Szoval lassuk csak, mi is tortent ma velem. Eloszor is mivel a tegnapi Secret Santa partink hajnali 1-ig tartott, es ezutan meg egy kicsit belemerultem az uj olvasmanyomba (Daniel Goleman: Erzelmi intelligencia- aaa tokre jo ez a pszichologia!:)), csak hajnali 3-kor jott el ertem az alommano. Ebbol kovetkezoleg ma akar delig is aludhattam volna, de az egyik indiai baratnom tavoli hangja kozbeszolt, amikor is reggel 9-kor legmelyebb almombol felbokdosve futni hivott a lelkem. En csak egy par alig hallhato nyogdecselessel tudtam tudatni vele, h nem vagyok epp legfittem formamban, es fel percen belul visszazuhantam a legmelyebb almomba (persze ez nem lehetseges, most tanultuk, h min 90 perc kell hozza, h a REM-be erj!). Na de koran orultem, hisz fel ora mulva a telom csorgese vegleg kikergette a fejembol az eltancolt papucsu hercegeket es hercegkisasszonyokat: Pandit baratom hivott templomba. Mondtam neki, h bocsi, de nagyon kaba vagyok most, nem hiszem, h ossze tudnam szedni magam idoben. De igazabol nemcsak ezert nem mentem. Furi az a hely. Kicsit olyan fanatikus. Az tetszik, h senki sem alszik, mert tancolnak, ugralnak, enekelnek, de a szemhejrebegteto, nyelvporgeto 'lalalalalala'-zas (nem dudolas, hanem olyan furi nyelvdaralas, mintha vmi transzba estek volna) mar egy kicsit sok. En azt a budakalaszi istentiszteletet kedvelem leginkabb, ahol fialatok idosek orommel osszegyulnek, enekelnek, imadkoznak, a lelkesz pedig olyan igazan maradando uzenetet ad at a peldazataival, magyarazataival. Itt egyszer sem ereztem, h barmivel gyarapodtam volna. Jo mondjuk a 'Stop wishing, start creating' mondas most a falamon is ott csucsul, de ennyi. Szoval meg mindig keresem a nekem valo helyet.

De miutan ezt a masodik alvas elleni merenyletet is semlegesitettem, ugy ereztem, megiscsak jelkent kell felfognom ezt, tehat nincs tobb alvas, irany a munka! Szep lassan kitapaszkodtam hat a pihe-puha agyikombol, kis arcfrissito, es mar fogtam is a tori jegyzeteimet. Hatalmas elszantsaggal indultam le az egyik tanuloszobaba, mindent szepen rendbe tettem magam korul, toll, papir, tiszta agy, viszont elobb gondoltam bemelegitokent memorizalok egy-ket szep uj angol kifejezest. Adhore, plausible, remuneration...hopsz ebedido van! Na jo, ma tenyleg odafigyelek arra, h mit eszem: fott kukorica, gyumolcsok, egy kis gabonapehely...Ha nem ettem volna abbol az indiai naan kenyerbol, elegedett is lehettem volna magammal....Na majd legkozelebb kemenyebb leszek.

Aaaa....itt mindjart ejfel, nekem meg holnap hajnali 6: 45-kor kell kelnem, h mehessek futni, szoval azt hiszem, ezt most itt tenyleg befejezem. Amit meg szivesen leirtam volna az az, h ma megint teniszeztunk, es nagyon elveztem! Foleg mivel Izi baratnommel voltam, akivel elotte tok jol elbeszelegettunk mindenfelerol- jaj csipem a csajszit! :D

Ujra suli

Ez az elso het tok jol telt! El se hiszem! Nem volt olyan eszvesztoen sok hazim, nem irtunk dogakat sem, szoval volt egy kicsit tobb idom a barataimra. Par nappal ezelott pedig ujra belem nyilalt a felismeres: hisz en egy UWC-ben elek! Ezt a hihetetlen felfedezest harom latin-amerikai sracnak koszonhetem, akik a Hong Kong-i UWC-bol jottek bekoszonni hozzank egy par orara, merth a teli szunetes del-kelet azsiai turajukon Szingapurt is utba ejtettek. 10 perc elmenycserebere eleg volt hozza, h ujra feleledjen bennunk a mar-mar elhalofelben levo erzes: mi is ezt akarjuk! Hisz az o sulijuk tenyleg egy igazi United World College! Az emberek ismerik egymast, vegyulnek a klikkek, rengeteg kozos programjuk van, a fiuk lanyok atjarhatnak egymas szobajaba, mindenki nyitott a masik fele, az osszes tanar veluk egyutt lakik, es barki barmikor bekopoghat hozzajuk, h egy pohar sor vagy naracsle mellett dumalgassanak egyet... Nem henyelnek persze, de nincs akkora iszonyatos tanuljtanuljtanulj nyomas, h napkozben senkit se lassanak a kozos szobakban (tokre meg voltak lepodve a pango Common Room lattan...). A kozos progikon, mint pl a nemzetkozi esteken mindenki aktivan reszt vesz, neha lemennek a tengerpartra, h egy tabortuz mellett dalolgassanak... Mint vmi halk sohaj, kuszott vissza a lelkembe a gondolat.: en is vmi ilyesmit szeretnek...

De a szajbiggyesztos jajgatoasombol Mariana gyorsan kirazott, mi itt vagyunk, nem mashol, ebbol kell a legjobbat kihoznunk. Meg egyebkent is mi itt vagyunk egymasnak! Szoval no para, tok jo ez a hely is.

A mai este pedig olyan igazi UWC-s feelingben telt. Utokaracsonyoztunk a kis csapatunkkal. Meg a vakacio elott 'Secret Santa'-t huztunk, mindenkinek abbol az orszagbol kellett ajandekot szereznie, ahova a szunet alatt utazott. En Jose Luist kaptam, aminek orultem is nagyon, mert neki tudtam, h mit vegyek. De hogy meg kulonlegesebbe tegyuk ezt az alkalmat, ma delutan fozocskeztunk is egyet, mindenki keszitett vmit speckot: volt kinai noodles, nachos, vmi sajtos teszta, es egy teli asztal edes suti, magyar oldalrol egy tal kokuszgomboc:) Nagyon jo hangulatban telt az egesz este. Kezdem egyre jobban a csapat tagjanak erezni magam, bar azert meg most sincs meg az az igazi-igazi jajannyiraszeretunkminthaatestverunklennel dolog, ami peldaul Joaquin es Mariana kozott megvan, a ket uruguayi osztondijas kozott... Nem is csoda, hisz mar az, h egy nyelvet beszelnek, egy nagyon eros kapocs kozottuk, es persze ezen felul tenyleg jol megertik egymast, egy hullamhosszon vannak... De h mennyire fontos a kozos nyelv, erre csak itt dobbentem ra. Ja es ma estet raadasul a Babel cimu filmmel fejeztuk be...