Az elso igazi...

Culture shock?!
Hat eddig fogalmam sem volt, mit is jelent ez...Most latom csak, h eddig semmi durvat nem lattam, semmi olyat, ami tenyleg oszinten meglepett volna. Indonezia azt hiszem, felejthetlen elmeny lesz...:)

Kuala Lumpurig igazabol semmi kulonos nem tortent, szingapur es malajzia kozott nincs akkora szakadek, az ido kb ugyanolyan, a varoskep talan meg KL-ben szebb is, attol eltekintve, h persze latszik, h az orszag maga sokkal szegenyebb, malaj embert meg lepten nyomon talalni szingapurban is.Ezzel szemben Indonezia egy total mas vilag. Ahogy megerkeztunk a ‘repterre’ a sajat szememmel lathattam, amirol Lydia annyit meselt, a cunami nyomait. Az ‘bevandorlasi hivatal’ ket rozoga fa padot es a ra kiragasztott egy-egy ‘indonesian’ vagy ‘foreigner’ feliratu foszladozo a4-es lapot jelentett.A ‘mit nezel, nem lattal meg feher embert?’ frappans poen lett volna, mindenki utanam fordult, meg lattam, h megjegyzeseket tesznek rolam. Aaa, aztan h promotaljam a nyugati nepek termeszetfeletti inteligenciajanak hiret, jol leegettem magam: nem ismertem fel a Glorianatol kapott borondomet! Mar csak egy csomag szomorkodott a futoszalagon en meg csak alltam es vartam, egy hasonlo, de azert kicsit mas formaju borondre, de par percnyi bena acsorgas utan, Lydia mar a repteres csavokakat kerdezte, h hol van a tobbi, mire kiderult h nincs tobb! Erre kertek h mutassam meg a csomagszamomat, es hogy hogy nem egyezett az arva fekete borondevel, amit elotte csekkoltam le, h persze h nem az enyem (leteptek rola Gloriana nevcedulajat!!! es az alapjan azonositottam! ). Hogy a masodperceken belul langba borulo fejemnek meg tobb oromet okozzanak, kertek h nyissam ki a borondomet, hadd turkaljanak benne egy kicsit...Hat ezek utan, biztos azt hittek, h potencialis bombarejtegeto vagyok vagy mi...(De Lydia mondta, h az oktoberben idelatogato afrikai es nepali srac csomagjat is atneztek, ugy latszik ugy alapjaraton a kuldoldiekkel szemben ovatosak...)

A repter egyebkent mindossze egy helyiseg volt, nagyon latszott rajta, h a szukseg szulte a helyet- 6 honappal ezelott meg a szabad eg alatt folytak a repteri papirmunkak... A cunami mindent letarolt. 4 eve tortent, de meg most is kozvetett kovetkezmenyei vannak...

Szoval a repterrol kilepve megismertem Lydia szuleit, kedves emberek, bar mivel nem igazan beszelnek angolul, Lydia segitsegevel tudtunk csak kommunikalni. A kis mekis kaja, amit meg a malaj repteren nyomtam be, mar reg elparolgott belolem, bar a repulestol mindig kicsit felfordul a gyomrom, de a Pizza Hutos kis melegszendvicskek igy is jol estek. Lydia szulei mellett az egyik occse is velunk tartott az etterembe, kis cuki kerekarcu kissrac:)

Jaj, hat azt azert el ne felejtsem mondani, h azert KL-ben is korulneztunk am, hisz volt 4 orank az atszallasra. Es durva durva durva, de elmentunk a Petronas tornyokhoz!!! Aaa, mekkora volt!!! Csinaltunk egy csomo kepet meg videot, a taxisofor kommentjeirol is (jaj, tokre paraztam, h lekessuk a repcsinket, nagyon messzire mentunk , be a kozpontba...) De mennyire megerte! Malajzia kipipalva! :D


Na de visszaterve Banda Acehre, a kajalas utan vegre hazaindultunk. Lydia apukaja vmi nagyember, a kocsijuk sem volt akarmilyen, szoval hasonlo szinvonalu vityillora szamitottam. Amikor vegre megpillantottam a hazat, nem is csalodtam, ketszintes, stilusos nem az az atlag roskadozo utmenti hely volt. Na de amint atleptem a kuszobot, jott a culture shock 220-szal.

Addig minden okes, h jo magas belteru szobakban(apanak tetszene) legtobb helyen mives bar koros butorok, a teveben indo szappanopera, a haz ‘helperje’ idos neni (tetszett, h nem ‘maid’nek hivjak a nenit, mint ahogy Szingapurban vagy Vietnamban teszik). De jujj, nagyon hiv mar a termeszet, merre menjek kerdeztem. Oh ez a szobam, okes, (szep nagy agy, nem is kell annal tobb), es itt a furdo.
Ajj...Neee....'Csak ilyenetek van?'
'Hat az en szobamban van rendes wc is,de az az emelten van , szoval...'
'Aha, okes, nem jo lesz ez, koszi....'
Nee....az a bizonyos undi lyuk a foldben wc...mindenutt...
'Oh, Lydia varj, hol talalok wcpapirt?'
'Mit? Papirt? Oh mi vizet hasznalunk!'
'Oh....okes persze ertem en...'
Jeee...Es tenyleg a pottyantos mellett ott tanyazott egy nagy kicsempezett lavorszeruseg, egy ket kosza fuldoklo szunyoggal dekoralva...De annyira kedvesek hozzam, tenyleg, mar most is tok halas vagyok nekik, szoval nem szeretnek nagy felfordulast, majdcsak megoldom vhogy.
Tanulsag: mindig legyen nalad egy 1oo-as papirzsepi!:D