Friday, December 19, 2008

Dec. 15.hetfo harmadik nap

Felkeltettem magam ¾ 9kor, h legyen idom hajat mosni. Remeltem, h nem lesz nagyon problemas a dolog, es vegulis a kis vodorrel es a hideg lavorvizzel sikerult is elboldogulnom. Durva, h itt nincs folyo-vagy melegviz.

Na de Lydia, aki egyebkent tegnap meg hajnali 4kor kocogni ment volna, meg mindig aludt, es miutan sehogysem sikerult beuzemelnem a netet, leultem tevet nezni egy kicsit. Epp egy fozocskezo musor ment, Teri Hatcher volt a sztarvendeg. Aztan ‘Headline News’-tok jo, h itt a teveben is nyomjak az angolt, persze nem viszik tulzasba, de legalabb ezzel is mutatjak, h fontos az angoltanulas. Nem sok mindent tudtam meg a hirekbol, de az ezutan kovetkezo musorbol mar tobb minden lejott: egy kis ismerteto volt egy programrol, ami az utcagyerekek megsegitesere iranyult- random modra osszegyujtenek egy csapat kissracot, es megtanitjak oket a szerves mezogazdasag nehany formajara. Az elultetett novenyeket kesobb eladjak, a penzbol meg gondolom reszesednek ok is (legalabbis igy lenne csak ertelme).

Delelott 11 volt, ugyhogy mennunk kellett mar a suliba. Probaltam illoen feloltozni, hosszu naci, a top fole bolero, semmi smink (bar azt sztem meg jobban elfogadjak- mm a szolid sminket). De nem voltam eleg alapos. Meg be sem leptunk a suli epuletebe, de hatalmas udvrivalgast hallottam az egyik tanterembol, ami vegigkisert a kaputol a recepcioig. Egy fiuosztaly persze. Minden noi dologo zold egyenruhat viselt, hosszu szoknyat, blezer felsot, zold hijabot (a haj elfedesere szolgalo ruhadarab- nem egyenlo a szaud-arabiaiak csadorjaval, mert az az egesz arcot is elfedi a szemek kivetelevel). Egy ket illedelmes kezfogas utan bekopogtunk az igazgato irodajaba. Egy kisse szikar, de folyton mosolygos ferfi fogadott minket. Bemutatkoztam , Lydia mar persze ismerte. ‘Mar reg volt, mikor angolul tanult’,szabadkozott, szoval Lydia tolmacsolasaval folyt a beszelgetesunk.

Mivel mar jo parszor jartak itt vendegtanitok, mint mi, keszsegesen bologatott a terveinkre, igen igen, az angoltanulas nagyon fontos, osztonozzuk csak oket. Viszont lenne vmi aprosag, tette hozza indoul Lydianak. Ne mondja, h o uzeni, de ha tehetem legkozelebb fedjem el az alkaromat. Ja es ha osszehuznam a bluzom felett a kardiganom...Gondolom, ezert kerulte a tekintetem egesz ido alatt...

Ezek utan nem akartam rossz benyomast kelteni, szoval mondtam Lidyanak (igazabol igy kell irni a nevet), h jojjunk vissza holnap, es csak akkor kezdjuk a tanitast, akkor majd meg jobban bebugyolalom magam. De nem nem, hamar itt vagyunk, csak szedjuk ossze a nepeket, mutatkozzunk be, es csak roviden mondjuk el, h mit fogunk csinalni a hetet. Szoval igy is tettunk. Vicces volt latni, ahogy a kissracok egymast cuccoltak, h ki mer bekukkantani az ajtonkon, h lathassak a ‘white lady-t’, meg h hanyszor kuncogtak a markukba, mialatt beszeltunk. Volt, aki nem is tettette, h figyel, csak bamban bamult elore. Es mindez a feher boromnek es a szabadon engedett hajamnak szolt Poen :)

Na szoval diadalittas udvrivalgas kozepette kb 15 perc utan elhagytuk a tantermet. Kis korut a suli korul, aprocska konyvtar 50-nel sem tobb konyvvel, IT terem osgepekkel, megszeppent egyenruhasok mindenutt. Lidya beszaladt a tanariba, h udvozolje az egyik ‘nagymamajat’. Ezalatt en korbe jartattam a tekintetem a haborus Europara emlekezteto termen, a szeliden mosolygo dolgozokon. Nehany neni odajott hozzam, ‘chaval...chaval’ (indoul szepet jelent) bologattak kedvesen, az egyik meg a a csupasz karomat is megsimogatta.

Nehogy felreertsetek, tudom, h ez tenyleg mindossze a nyugatisagomnak szol :) Es neha mar sok is volt a sok ‘jaj , so priti’bol,meg a ‘but I’m so fat’-bol, ami folyton kitort Lidyabol. Tenyleg nagyon durva, h a UWC-kben hogy meghiznak a lanyok. Ez tokre nem fair. Lidyanak egyebkent azt hiszem jot tett ez a plusz 15(!!!) kilo, masfel eve valszeg csont es bor lehetett, mert most sem tunik husinak. De ez akkor is durva...Remelem en kivetel leszek...

Na de a kis SMP4-os latogatasunk utan hazaugrottunk, h hazigazdam a koromlakkja en meg a szem elott hagyott borfeluleteim eltuntetesen munkalkodjak. Aztan irany a mar magasabb szintu kozepsuli, a Lab School, ahova a hiperszuper indo skacok jarnak. A minimum negyed ora kocsikazas utan leparkoltunk egy tok csini rozsaszines epulet elott(oke legyen mondjuk malyvaszinu, hisz fiuk is jarnak oda J)...(folyt.kov.)

No comments: